12. Fejezet

Hétfőn reggel korán keltünk attól függetlenül, hogy nem volt semmi dolgunk. Vagyis gondoltuk mi. Mászkáltam a szobában és reggelit rendeltem, amikor megcsörrent a telefonom.

- Szia Halie! – szólt bele Andy

- Szia Andy! Mi a helyzet?

- Déltől rá érsz fotózni? Tudod, ami múltkor elmaradt.

- Hát megoldható. Hol is kellene találkoznunk?

- Kint a pályán a Red Bull boxban. A fiúk még nem szedték szét a kocsikat, úgyhogy valahonnan szedd elő Kimit és szólj neki! 11:45-re gyertek ki.

- Rendben! Előkerítem. Milyen ruhát kell vinni?

- Egy utcait ami kicsit merészebb, és az overálod. – mondta mosolygós hangon.

- Nem hagyom, hogy ribancot csináljanak belőlem! – szögeztem neki a véleményem.

- Én sem kislány úgyhogy nyugi! Délután 5-kor indulhatsz haza Londonba!

- Van Isten! Rendben akkor 11:45-kor a Red Bull boxba.

Letettem a telefont, és Kimihez másztam az ágyba, aki még mindig lustálkodott.

- Van egy rossz hírem… - kezdtem miközben odabújtam hozzá.

- Na halljuk, ha nagyon rossz bünti lesz kisasszony! – tette hozzá miközben már a keze a paplan alatt rajtam mászkált.

- Hát…11:45-től fotózás a pályán…

- Nagyon rossz hír…bünti van… - és elkezdte puszilgatni a nyakam.

- Na várj, nem mondtam el mindent még…tőlem valami nagyon kihívó ruhát kértek…meg az overálom.

- Oké…a fenébe nincs bünti…kíváncsi leszek, hogy mit hoznak ebből ki.

Miután sikerült Kimit is kirángatnom az ágyból, lementünk kajálni az étterembe, és megbeszéltük, hogy a következő versenyen mi lesz, illetve rólunk is esett pár szó. Miután kajáltunk, összepakoltam nagyjából a cuccaim, és elindultunk a pályára.

Kint egy fiatal srác várt. A szerelők morcosak voltak mivel ők is mentek volna haza a családjukhoz, ehelyett itt kellett felügyelni, hogy ne legyen probléma.

- Sziasztok Fiúk! – és oda mentem hozzájuk és megölelgettem őket – Köszönöm, hogy itt vagytok! Ezért jövök nektek egy pizzával!

- Spanyolba, szabadedzés után, és legalább 5 pizza és egy szabadeste sörrel, veled, Kimivel.

- Megbeszéltük. – nyújtottam a nyelvem rájuk.

- Ugye, nem épp az aktuális címlap sztorit hallottam Kisasszony! – mordult meg hátulról Christian…

- Áááh, dehogyis! Mit is gondolsz rólam! – majd elindultam vele a boxunk elé. Hátra fordultam és mutattam a fiúknak, hogy minden okés a programmal.

Kimi és az öltözőbe vonultunk átöltözni erre a híres nagy fotózásra. Nagyon nem volt kedvem menni, mert már rég haza akartam menni végre pihenni. Lehajoltam belebújni az overálba amikor Kimi megszólalt.

- Mondtam már, hogy formás a feneked Édes?

- Nem…de ne is cseszegess…Nincs kedvem itt lenni. – nyávogtam neki

- Na jól van kismacska…nem nyávog mert lesz kapsz…

Miután felöltöztünk kimentünk. Úgy ahogy szoktam tűzálló ruha, overál, kezembe a bukóm és a kesztyűm. Kimegyünk, persze életérzés az arcomon. Majd megszólal a fotós srác.

- Oké. Tehát akkor az első sorozat így lesz…majd utána átveszed ugye a kivágottabb felsőd és arra rá az overált?

- Hát hogyne… - vágtam fancsali pofát, miközben Kimi a képembe röhögött. Majd kinyújtottam a nyelvem rá.

- Jó rendben akkor légyszi menj oda Kellyhez, és ő majd kisminkel.

- De jó… - istenem de utáltam most ezt…de őszintén.

A csaj nem sokat filózott, megcsinálta félig hullámosra a hajam, és nem kent rám sok festéket miszerint nagyon szép bőröm van. Hát igen…elvégre a benzingőz feszesít.

Miután mindenki szépen ki lett csinosítva, oda ültem az autóm oldalára és vártam, hogy akkor most mi lesz.

- Na jó akkor kezdjünk! – szólalt meg a srác a gép mögött. – Halie! Nézz ide kérlek!

Ott pózoltam az autómmal legalább fél óráig. Mikor már Kimi is csatlakozott.

- Álljatok oda a hátuljához…ahhoz a nagy izéhez…

- Hátsó szárny… - javítottam ki a srácot.

- Oké…Halie kicsit támaszkodj rá…Kimi te állj a háta mögé.

Miközben úgy helyezkedtem, hogy ne törjön le a hátsó szárny, éreztem, hogy Kimi egyre közelebb ér hozzám.

- Ha megfogod a seggem, meghalsz – közöltem vele miközben a fotóst néztem

- Tegnap nem ezt mondtad…Ne nyöszörögj, mert nem szeretem, ha nyávog egy nő…

- Akkor szokj hozzá…

Miután már minden szögből ismét le lettünk fotózva, jöhettek a közös képek…

- Álljatok egymásnak háttal, és fonjátok keresztbe a kezetek magatok előtt, és forduljatok felém.

- Majd most Halie, ülj valahogy az autó oldalára, és úgy nézz rám, Kimi te pedig Halie felé fordulva nézz rám…..Tökéletes. – Most akkor csak Halieről szeretnék képet csinálni. Vedd át légyszi azt a felsőt amit hoztál.

Egy mélyen dekoltált felső volt az. Nagyon nem szerettem, de most magamra erőszakoltam. Csinált rólam egy két kicsit bevállalósabb fotót. Kimi velem szembe volt, és állandóan cukkolt…

- Hagyd abba mert megütlek… - szólaltam meg morcosan.

- Megoldható lenne, hogy most Kimit is bevegyük a dologba? – kérdezte a fotós szerényen…

- Persze… - válaszolt helyettem Christian miközben én már tiltakoztam volna.

- Jó akkor Kimi légyszi menj oda Haliehez, kicsit cipzárazzátok ki az overálját Kiminek, és csinálj úgy mintha magadra akarnád rántani, miközben Halie te rám nézz, Kimi te pedig Haliere. – Rendben nagyon szép volt. Akkor marad ugyanez a póz, de most egymásra nézzetek.

Eljött a vég. Két kézzel fogtam az overáljának a szélét, és mélyen a kék szemekbe néztem. Minden dühöm elszállt. Nem foglalkoztam a fotóssal, és semmi mással. Rabul ejtettek a jéghideg kék szemek. Kimi arcán egy halovány mosoly jelent meg, és ez engem is mosolygásra késztetett.

- Szép volt! Köszönöm a munkátok. – és a srác pikk pakk alatt elpakolt és elhúzott.

Mi szépen mind a ketten az öltözőbe vonultunk átöltözni. Megálltam a cuccaim előtt és elkezdtem levetkőzni.

- Remélem tudod, hogy nem sok kellett ahhoz, hogy megcsókoljalak… - fordított maga felé.

- Láttam rajtad, csak nehogy lebukjunk Christian előtt… - majd odabújtam hozzá.

- Meddig leszel otthon? – kérdezte boci szemekkel, ahogy felemelte az állam, hogy én is a szemébe nézzek.

- Hát ma utazom haza, és majd csütörtökön érkezem Spanyolországba.

- Szerdán nincs kedved eljönni hozzám Svájcba? – kérdezte miközben a keze a derekamra csúszott.

- Hmmm…még meggondolom… - néztem rá aranyosan és adtam egy puszit a szájára.

Miután mind ketten átöltöztünk visszaindultunk a hotelba, és összepakoltuk a cuccaink az utazáshoz. A hotel halljában találkoztam Agnesevel, együtt indultunk haza, hiszen én is Londoba utazom most. Kimi vezetett a reptérig, én elől ültem, míg Agnese és Jaime hátul.

Sandán néztem Agnesere a tükörből, amire ő csak elmosolyodott, és tudtam, hogy mindent el fog mondani nekem a repülőn.

Ahogy kiértünk a repülőtérre, be csekkoltunk, de még volt egy kis időnk a beszállásig.

- Eljössz üdítőt venni Halie? – kérdezte Kimi gyermeki mosollyal.

- Persze…én is szomjas vagyok – ekkor még nem értettem, hogy mire ment ki a játék.

Egy eldugott kis lépcsősor alá húzott magával, és óvatosan hozzá tolt a falnak.

- Hiányozni fogsz… - mondta miközben megpuszilta a nyakam

- Nekem is hiányozni fogsz – és a nyakába csimpaszkodtam.

- Gyere el Svájcba szerdán…

- Mondtam…majd meglátom, hogyan alakulnak a dolgok.

- Oké…Na menjünk mielőtt feltűnne valakinek. – megcsókolt és kiléptünk a lépcső alól.

Visszamentünk Agneseékhez, akik elég nagy pirongások közepette váltak el egymástól.

- Lassan menni kellene, mert már megkezdődött a beszállítás. – hívtam fel Agnese figyelmét a villogó táblára.

- Rendben, mehetünk.

Adtam két puszit, Jaimenek és Kiminek is, és elindultam a barátnőmmel a Londoni géphez. Beszálltunk, majd letelepedtünk egymás mellé.

- Együtt vagy Kimivel? – kérdezte tárgyilagosan

- Őőőő – oké…megfogott…nem tudtam mit válaszolni hirtelen – Igen…de pszt…nem akarom magam kirúgatni.

- Nem fogom senkinek sem elmondani…

Elővettem az Ipodom, és a felét oda adtam Agnesenek. A régi szép időket idézte ez, amikor együtt jártunk suliba Londoba, Redhillből. Agnese is csak mosolygott rajta egyet, elfogadta majd így folytattuk az utunkat Londonba.